KINEK LESZ ERRE ENERGIÁJA?…

2022. június 15.

Már csak 4583 nap van hátra Európában a belsőégésűmotorok forgalmazására. Bár a minap megpróbáltam kannába tankolni, de ez csak úgy jött össze, hogy először megtöltöttem a kannát, s majd az autóm tankjába is pár litert…Sajnos a kistraktoron nincs napelem, de szélkerék sem, ezért egyelőre a működéséhez szükség van a gázolajra.

De szükség lesz 2035 után is valószínűleg, mert a megújuló energiaforrások bevezetéséhez sokkal nagyobb politikai akarat szükséges, s nem csak szavakban, hanem tettekben is. Vannak felemás megoldások is… A norvégok a földgáz és a kőolajkitermeléshez szükséges energiát szélerőművekkel oldják meg. Az amerikai palagázt szállító hajók motorjai fokozott környezetterhelést jelentenek. A hidrogén csak vegyületek formájában található, ami hasznosítását drágává és gazdaságtalanná teszi a villamosenergia közvetlen felhasználáshoz képest. Viszont egyes ágazatok, mint a hajózás, légiközlekedés, a nagy hőigényű ipari folyamatok számára a fosszilis tüzelőanyagok villamos energiával helyettesítése nem, vagy csak nehezen megoldható. A megújuló energiával előállított zöldhidrogén régiók közöti szállítása a felszabaduló földgáz vezetékekkel biztosított lenne, az elektrolízis jelenlegi 5 $/kg költsége is várhatóan 2 $-ra csökken, de mégis kicsi az érdeklődés iránta.

A megoldások többsége nem a környezet zöldítését szolgálja… A biodiesel, a bioetanol felhasználásáról is megoszlanak a vélemények. Az e-benzin, az e-diesel története is nagy reményekkel indult. Nagy teljesítményű CO2 szűrőkkel a levegőből kiszivattyúzzuk mindazt a szemetet, amit mi tettünk bele, majd zöldhidrogén és víz hozzáadásával megszületik a csoda üzemanyag, ami felannyira sem lesz szennyező… Na ez az, ami nem jött össze. A teszteken sem a laborban, sem a valós vezetési körülmények között nem találtak szignifikáns eltérést a nitrogén-dioxid kibocsájtásban…Mi a helyzet Magyarországon?

Ahogy évek óta, úgy jelenleg is, nemcsak az élvonaltól, de még a középmezőnytől is elmaradunk. Mivel számos körülmény vezetett oda, hogy a nukleáris energia került vezető szerepbe, sőt a jövőben is döntő szerepet játszik, csak pár szóban a máról. Ismert, a stratégiai döntéseket egy nem látható „szakértő” kör hozza, ebben kiemelt szempont a háztartások közüzemiköltségének csökkentése. Az árszabályozás és a napi politikai kommunikáció rányomja bélyegét a lehetséges továbblépésre. Abban az esetben, ha a megújuló energiaforrások kikerülnének a központi irányítás alól, a piaci viszonyok és a jelenlegi politikai kommunikáció szétválnának, ezért az állami díjszabás és piacfüggetlen szabályozás. Ahogy anno hiába pályáztak 1100 MW szélenergia létesítésre, a pályázat visszavonásra került. Majd szintén nem a fejlesztést szolgálta a fotovoltaikus energiatermelőkre kivetett adó sem. De valójában a politikai kurzusokhoz köthető érdekérvényesítő képesség az, ami gyakorlatilag a mai helyzetet megteremtette, s előrevetíti a jövőt is.

Annyiszor mondták, leírták, hogy szinte már egy elkoptatott frázisnak tűnik, de mégis így van: nehéz lenne találni egy másik területét a mezőgazdaságnak a szőlő és borágazat mellett, amely ennyire kitett az éghajlatváltozásnak a mennyiség és a minőség szempontjából. A nagyüzemi szőlőtermesztés, de a közepes is már, meglehetősen energia igényes, az esetleges víz visszapótlás nélkül is. A borászatban a szőlőfeldolgozás, a borkezelés, a palackozás gépei, a hűthető, fűthető tartályok, a pince hőmérsékletszabályozása, stb. mind energiát igényel. Kérdés miből nyerjük ezt az energiát.

Talán a világ első teljesen újrahasznosított energiát felhasználó pincéje a Spanyolországi Riojában egy szélmalom, ami nemcsak saját energiaszükségletét fedezi, de visszatermel a hálózatra is. Napjainkban eljutottunk oda, hogy az emberi faj egyszerre küzd a kényelméért és a fennmaradásáért. Több vélemény szerint a Föld már átlépte a népesség fenntarthatóság határát, hisz közel 1Mrd ember nem, vagy csak igen szűkösen tudja a létfenntartáshoz szükséges minimumot is megszerezni. Ugyanakkor a fejlett világ fiatalabb generációja mindent készen kap, sem a termőföldet, sem a mezőgazdasági termelést nem értékeli, aminek következményeként a termelés mellett keletkező, további felhasználásra alkalmas melléktermékeket szintén nem ismeri. Megélhetéséhez az ipari termelés és a szolgáltatások színvonalát fejleszti, persze ehhez energiára van szüksége. Nem tudja mi terem a termőföldön, nem veszi figyelembe sem. A rendelkezésére álló erőforrások figyelmen kívül hagyásával, jelentős energiaráfordítással állít elő újabb energiát… Ezt persze a politika globális válságként kezeli, pedig sok esetben a megoldás helyben van. Megfelelő, testreszabott energiafelhasználásiterv alapján csak az anyagi lehetőségek és a találékonyság, felkészültség szab határt, hogy a vizet, a szelet, vagy a napot válasszuk segítségnek a szennyező energiaforrások helyett, vagy csak a saját energiafüggetlenség megteremtéséhez.

forrás: Gonda Cecillia PhD értekezése

Olvastam valahol, hogy a hulladék tulajdonképpen sok esetben nem más, mint rossz helyen tárolt nyersanyag. Még gyerekkoromban sem keletkezett sohasem hulladék a szőlőben, a borászatban. Minden „maradéknak” meg volt a további sorsa. Mára ahogy a gyerekkorom is mindez a régmúlt… Spanyolországban a keletkezett szőlővenyigét hatósági engedéllyel elégették. Ám kiszámolták, hogy ha egy borvidéken keletkezett teljes mennyiséget felaprítják, az már 2,45 eurocent/KWh -nál nem kerül többe. Átlagban arrafelé 2,7 t/ha melléktermékkel lehet számolni. A borvidék nagyságok 50-70000 ha. Számos országban akár kormányzati támogatással is folytak kísérletek a venyige használatára, de jellemzőbb volt és az ma is, az elégetés. A magyarországi kevés adat szerint 1,2-2,8 t/ha keletkezik, s lassan a gépi háttér is megszületik a hasznosításhoz, mégsem beszélhetünk jelentős alkalmazásról…

Kevesen tudják, de a malom volt az első önálló épületet nyert feldolgozóipari tevékenységi helyszín. Általában malomnak nevezzük az emberi, állati, szél, vízierővel meghajtott, forgómozgást áttételező szerkezeteket. Magyarországon még 1875-ben is ismert volt 5, még a 11. században épült malom. Lehet, hogy rövidesen a malmok reneszánszát éljük?….

YAN, FAJÉLESZTŐ, ÉLESZTŐ TÁPANYAGOK, BORLABOR, EGYÉB ÚRI HUNCUTSÁGOK…

YAN, FAJÉLESZTŐ, ÉLESZTŐ TÁPANYAGOK, BORLABOR, EGYÉB ÚRI HUNCUTSÁGOK…

Évszázadok óta készülnek kiváló borok, évtizedes eszközökkel is elérhető ugyanaz, mint a digitális, csilivili berendezésekkel… Mi a fene az a YAN, minek ide fajélesztő. Eddig is sütött a nap, fújt a szél, esett az eső, vagy nem esett, jól megvolt a borász labor nélkül… Vagy még sem? Esetleg mégis megváltozott valami?

bővebben
Ismét eltelt egy év….

Ismét eltelt egy év….

2020. 2021. 2022. s rövidesen 2023. Igen lassan elmondhatjuk, hogy több mint három éve állunk a borászok szolgálatában. De azt már most leírhatom, hogy elértem az eredeti célt, nagy biztonsággal meg tudom mondani miért nem Grüve a Soproni Zöldveltelini, mitől soproni a Soproni Kékfrankos…

bővebben
LASSAN MEGINT ELMÚLIK EGY ÉV…

LASSAN MEGINT ELMÚLIK EGY ÉV…

Ismét közeleg az év vége… Persze helyből is lehet gyorsítani, de egy kis nekifutásból könnyebb… Egy kis pihenő után esetleg még könnyebbb…

bővebben

Kapcsolat

Vinnováció Borlabor | Borvizsgálatok a legkorszerűbb technológiával

A minőségi borhoz nagyon fontos a must, az erjedő bor és a kész bor összetevőinek pontos ismerete, mérése. Borvizsgálat, mérés és egyéb szolgáltatások nálunk rendkívül kedvező áron!

 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNK CÍME:

Vinnováció Kft.

9400 Sopron, Dózsa György utca 9.

A helyközi buszpályaudvar mögött a Lackner Kristóf úttal párhuzamos utcában.

Hétfőtől csütörtökig, 8 – 16 óráig várjuk az Önök megbízását.

Telefonszámunk: +36 70 884 8432

Email címünk: info@vinnovacio.eu

10 + 13 =