KINEK LESZ ERRE ENERGIÁJA?…

2022. június 15.

Már csak 4583 nap van hátra Európában a belsőégésűmotorok forgalmazására. Bár a minap megpróbáltam kannába tankolni, de ez csak úgy jött össze, hogy először megtöltöttem a kannát, s majd az autóm tankjába is pár litert…Sajnos a kistraktoron nincs napelem, de szélkerék sem, ezért egyelőre a működéséhez szükség van a gázolajra.

De szükség lesz 2035 után is valószínűleg, mert a megújuló energiaforrások bevezetéséhez sokkal nagyobb politikai akarat szükséges, s nem csak szavakban, hanem tettekben is. Vannak felemás megoldások is… A norvégok a földgáz és a kőolajkitermeléshez szükséges energiát szélerőművekkel oldják meg. Az amerikai palagázt szállító hajók motorjai fokozott környezetterhelést jelentenek. A hidrogén csak vegyületek formájában található, ami hasznosítását drágává és gazdaságtalanná teszi a villamosenergia közvetlen felhasználáshoz képest. Viszont egyes ágazatok, mint a hajózás, légiközlekedés, a nagy hőigényű ipari folyamatok számára a fosszilis tüzelőanyagok villamos energiával helyettesítése nem, vagy csak nehezen megoldható. A megújuló energiával előállított zöldhidrogén régiók közöti szállítása a felszabaduló földgáz vezetékekkel biztosított lenne, az elektrolízis jelenlegi 5 $/kg költsége is várhatóan 2 $-ra csökken, de mégis kicsi az érdeklődés iránta.

A megoldások többsége nem a környezet zöldítését szolgálja… A biodiesel, a bioetanol felhasználásáról is megoszlanak a vélemények. Az e-benzin, az e-diesel története is nagy reményekkel indult. Nagy teljesítményű CO2 szűrőkkel a levegőből kiszivattyúzzuk mindazt a szemetet, amit mi tettünk bele, majd zöldhidrogén és víz hozzáadásával megszületik a csoda üzemanyag, ami felannyira sem lesz szennyező… Na ez az, ami nem jött össze. A teszteken sem a laborban, sem a valós vezetési körülmények között nem találtak szignifikáns eltérést a nitrogén-dioxid kibocsájtásban…Mi a helyzet Magyarországon?

Ahogy évek óta, úgy jelenleg is, nemcsak az élvonaltól, de még a középmezőnytől is elmaradunk. Mivel számos körülmény vezetett oda, hogy a nukleáris energia került vezető szerepbe, sőt a jövőben is döntő szerepet játszik, csak pár szóban a máról. Ismert, a stratégiai döntéseket egy nem látható „szakértő” kör hozza, ebben kiemelt szempont a háztartások közüzemiköltségének csökkentése. Az árszabályozás és a napi politikai kommunikáció rányomja bélyegét a lehetséges továbblépésre. Abban az esetben, ha a megújuló energiaforrások kikerülnének a központi irányítás alól, a piaci viszonyok és a jelenlegi politikai kommunikáció szétválnának, ezért az állami díjszabás és piacfüggetlen szabályozás. Ahogy anno hiába pályáztak 1100 MW szélenergia létesítésre, a pályázat visszavonásra került. Majd szintén nem a fejlesztést szolgálta a fotovoltaikus energiatermelőkre kivetett adó sem. De valójában a politikai kurzusokhoz köthető érdekérvényesítő képesség az, ami gyakorlatilag a mai helyzetet megteremtette, s előrevetíti a jövőt is.

Annyiszor mondták, leírták, hogy szinte már egy elkoptatott frázisnak tűnik, de mégis így van: nehéz lenne találni egy másik területét a mezőgazdaságnak a szőlő és borágazat mellett, amely ennyire kitett az éghajlatváltozásnak a mennyiség és a minőség szempontjából. A nagyüzemi szőlőtermesztés, de a közepes is már, meglehetősen energia igényes, az esetleges víz visszapótlás nélkül is. A borászatban a szőlőfeldolgozás, a borkezelés, a palackozás gépei, a hűthető, fűthető tartályok, a pince hőmérsékletszabályozása, stb. mind energiát igényel. Kérdés miből nyerjük ezt az energiát.

Talán a világ első teljesen újrahasznosított energiát felhasználó pincéje a Spanyolországi Riojában egy szélmalom, ami nemcsak saját energiaszükségletét fedezi, de visszatermel a hálózatra is. Napjainkban eljutottunk oda, hogy az emberi faj egyszerre küzd a kényelméért és a fennmaradásáért. Több vélemény szerint a Föld már átlépte a népesség fenntarthatóság határát, hisz közel 1Mrd ember nem, vagy csak igen szűkösen tudja a létfenntartáshoz szükséges minimumot is megszerezni. Ugyanakkor a fejlett világ fiatalabb generációja mindent készen kap, sem a termőföldet, sem a mezőgazdasági termelést nem értékeli, aminek következményeként a termelés mellett keletkező, további felhasználásra alkalmas melléktermékeket szintén nem ismeri. Megélhetéséhez az ipari termelés és a szolgáltatások színvonalát fejleszti, persze ehhez energiára van szüksége. Nem tudja mi terem a termőföldön, nem veszi figyelembe sem. A rendelkezésére álló erőforrások figyelmen kívül hagyásával, jelentős energiaráfordítással állít elő újabb energiát… Ezt persze a politika globális válságként kezeli, pedig sok esetben a megoldás helyben van. Megfelelő, testreszabott energiafelhasználásiterv alapján csak az anyagi lehetőségek és a találékonyság, felkészültség szab határt, hogy a vizet, a szelet, vagy a napot válasszuk segítségnek a szennyező energiaforrások helyett, vagy csak a saját energiafüggetlenség megteremtéséhez.

forrás: Gonda Cecillia PhD értekezése

Olvastam valahol, hogy a hulladék tulajdonképpen sok esetben nem más, mint rossz helyen tárolt nyersanyag. Még gyerekkoromban sem keletkezett sohasem hulladék a szőlőben, a borászatban. Minden „maradéknak” meg volt a további sorsa. Mára ahogy a gyerekkorom is mindez a régmúlt… Spanyolországban a keletkezett szőlővenyigét hatósági engedéllyel elégették. Ám kiszámolták, hogy ha egy borvidéken keletkezett teljes mennyiséget felaprítják, az már 2,45 eurocent/KWh -nál nem kerül többe. Átlagban arrafelé 2,7 t/ha melléktermékkel lehet számolni. A borvidék nagyságok 50-70000 ha. Számos országban akár kormányzati támogatással is folytak kísérletek a venyige használatára, de jellemzőbb volt és az ma is, az elégetés. A magyarországi kevés adat szerint 1,2-2,8 t/ha keletkezik, s lassan a gépi háttér is megszületik a hasznosításhoz, mégsem beszélhetünk jelentős alkalmazásról…

Kevesen tudják, de a malom volt az első önálló épületet nyert feldolgozóipari tevékenységi helyszín. Általában malomnak nevezzük az emberi, állati, szél, vízierővel meghajtott, forgómozgást áttételező szerkezeteket. Magyarországon még 1875-ben is ismert volt 5, még a 11. században épült malom. Lehet, hogy rövidesen a malmok reneszánszát éljük?….

CUKROT, VAGY MUSTSŰRÍTMÉNYT?…       ESETLEG ÚGY JÓ, AHOGY VAN…

CUKROT, VAGY MUSTSŰRÍTMÉNYT?… ESETLEG ÚGY JÓ, AHOGY VAN…

Felvetődik a kérdés szüret táján: savra. vagy cukorra. Ritka az optimális eset, hogy a szőlő kellően érett és a savak is rendben vannak. A saját savak általában fontosabbak a várható alkoholnál, amin azért lehet segíteni, ha szükséges. De cukrot, vagy mustsűrítmény adjunk hozzá, vagy hagyjuk ahogy termett?

bővebben

Kapcsolat

Vinnováció Borlabor | Borvizsgálatok a legkorszerűbb technológiával

A minőségi borhoz nagyon fontos a must, az erjedő bor és a kész bor összetevőinek pontos ismerete, mérése. Borvizsgálat, mérés és egyéb szolgáltatások nálunk rendkívül kedvező áron!

 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNK CÍME:

Vinnováció Kft.

9400 Sopron, Dózsa György utca 9.

A helyközi buszpályaudvar mögött a Lackner Kristóf úttal párhuzamos utcában.

Hétfőtől csütörtökig, 8 – 16 óráig várjuk az Önök megbízását.

Telefonszámunk: +36 70 884 8432

Email címünk: info@vinnovacio.eu

13 + 12 =