A LÉGY ILLATA…

2023. szeptember 20.

Mondják a pénznek nincs szaga. De ez biztos nem igaz, hiszen akkor nem mondaná senki, hogy pénzszagot érzek…. Ellenben a légynek egészen biztosan van szaga, udvariasan fogalmazva illata, s ez komoly, tudományosan megalapozott tény.

Rövid közvéleménykutatásom alapján megalapozottan kijelenthetem, errefelé senki sem hallott még az IG NOBEL díjról, vagy csak nagyon kevesen. Pedig a díj már több mint harmincéves, s díjazottjai között valódi Nobeldíjasok is vannak. Az angol „ignoble” és a Nobel díjra alkotott szójáték alapján alapított díjat minden év szeptemberében a Harward Egyetemen igazi Nobel díjasok adják át olyan kutatóknak, akik elsőre megnevettető, meghökkentő témában folytattak elmélyült, megalapozott kutatásokat, állítottak fel elméleteteket. Mint például hogyan lehet a tojásfőzés folyamatát megfordítani, kidolgozták hogyan lehet a főtt tojásból újra nyers tojást csinálni. A fehérneműbe behelyezhető aktívszénszűrő feltalálásáért, ami megakadályozza a kiáramló kellemetlen szagokat. Na és az egyik kedvencem a 2001. évi gazdaságtani díj, amit azért a következtetésükért ítéltek oda, miszerint az emberek elhalasztják a halálukat, ha az által kevesebb lesz az örökösödési adó…

Szeptember 14.-én megtörtént a 33. díjátadó. Erről olvasva eszembe jutott, 2018.-ban egy közvetetten „boros” témában nyerték el a biológiai Ig Nobel díjat. A The scent of the fly című munkával…

A díjazott kutatók tudományosan igazolták, hogy a borszakértők pusztán szaglás útján is megállapíthatják, ha légy került a borospohárba. Mivel még mindig csak a bevezetőnél tartok, s elképzelhető magára a témára, amiről tulajdonképpen beszélni szeretnék alig marad energiám, igyekszem rövidre fogni…

A Z4-11Al, a Drosophila melanogoster az ecetlégy nősténye által termelt illékony feromon, amit a nőstények a fajspecifikus kommunikációhoz, párkereséshez bocsátanak ki. Csak a nőstények, a hímek nem, ezért az illatuk alapján jól megkülönböztethetők egymástól. A Z4-11Al jellegzetes ízzel rendelkezik, a nőstények 4ng/h sebességgel bocsátják ki magukból, ez egy pohár borban 1,4nmol/l, ezért feltételezhető, hogy egyetlen ecetlégy is elronthat egy pohár bort. A Német Szövetségi Borminősítő Intézet 8 érzékszervi vizsgálatot végző munkatársa tesztelte a pohárba töltött Pinot Blanc-ban 5percig ázott, majd eltávolított ecetléggyel kezelt és a kezeletlen bort.

Az eredmény igazolta a várakozást, az íz és az illat alapján elváltak egymástól a kezelt és kezeletlen tételek. Én nem bonyolítottam, de az ábrából kiderül előállították a szintetikus változatot is a markánsabb különbséghez…

Miért írtam a beharangozóban, hogy a muslica minden tudomány állatorvosi lova? Nem létezik olyan része, tulajdonsága ugyanis amit már valaha, valaki ne kutatott volna. Kezdve azzal, hogy a repülésükről megállapítható, hogy a látszólagos rendszertelenség, nagyon is tervszerű, bizonyíthatóan a Lévy eloszlás alapján repülnek, azért vannak merőleges irányváltást követő hosszú egyenesek, hogy a legkisebb zug se maradjon ki, ahol táplálékot találhatnak. Bizonyították, hogy azok az ecetmuslicák, amelyek elpusztult társaik tetemét látják rövidebb ideig élnek, vagy másképpen sokkal gyorsabban öregszenek. A max. 60nap helyett már 40-45 nap után elpusztulnak. A PLOS Biology folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatók azonosították azokat az agysejteket, amelyek az elhullott egyedek látványára reagálva korai öregedést váltanak ki. S itt a látványról van szó, mert a kutatók az elpusztult és az élő egyedeket üveglappal választották el.

A kutatásokban népszerűségüket leginkább az bizonyítja, hogy már nyolc Nobel díjat zsebeltek be a velük végzett kutatások kapcsán. A tudományos népszerűségükhöz az is hozzájárul, hogy négy pár kromoszómájuk van, gyorsan szaporodnak, rövid az életciklusuk, emberre veszélyes betegséget nem terjesztenek. Rendkívül gyorsak másodpercenként 200 szárnycsapásra képesek, egy 90°-os fordulathoz 5 századmásodpercre van szükségük.

Ami a tudósok szempontjából előny az nekünk, különösen szüret táján, nem kis bosszúság. Mármint, hogy gyorsan szaporodnak, néhány tíznapos életük során 6-8-szor párosodnak, s alkalmanként 60-80 petét raknak le, ezek pedig alig három hét alatt kikelnek, s szintén szaporodnak… A Birminghami Egyetem kutatói sajnálatosan azt állapították meg, hogy a párosodás prioritást élvez még a túlélésükkel szemben is. A halálos kórral megfertőzött muslicák párzási kedve nem mérséklődött annak ellenére, hogy a természetes immunválasz a fertőzésre nem ez lenne.

Eddig tartott a bevezetés, s akkor pár szóban, amiről a bejegyzésben említést szerettem volna tenni. Normál esetben a muslicák az erjedt gyümölcsbe rakják a petéiket. Az utóbbi időben azonban megjelentek a pettyesszárnyú muslicák is, amelyek az érett szőlőbogyókat megfúrva rakják le petéiket. Évről évre egyre jelentősebbek az általuk okozott károk. A délkelet-ázsiai származású kártevőt Európában 2008-ban észlelték először. Már 2011-ben a sürgős fellépést igénylő károsítók közé sorolták. Ausztriában 2011-ben, Burgenlandban Pinot Noir fajtán károsított először, de 2012-ben már nálunk is megjelent. 2014-ben már tömeges jelenléte volt megfigyelhető.

A legnagyobb gondot a védekezésben az okozza, hogy mivel közvetlenül érés előtt terjed a vegyi védekezést az élelmiszeripari várakozási idő kizárja. A szőlőbogyó héján a tűhegynyi lyuk a tojásrakást jelzi, míg a fenti képen látható 1 mm-es az imágó kirepüléséről tudósít. S ugye, ha a pettyesszárnyú muslica megnyitja a szőlő héját, megnyílik az út az ecetmuslicák előtt…

Egy házilag is elkészíthető rovarcsapda, a legegyszerűbb megoldás… S vannak a több kevesebb hatékonyságú kereskedelmi forgalomban megtalálható termékek….

A szakemberek csapdák kihelyezését javasolják. A kutatók folyamatosan dolgoznak a megoldáson. Némi optimizmusra adhat okot a Proceedings of the National Academy of Scienses folyóiratban megjelent tanulmány a génvezérelt szaporodásról. A kutatók úgy módosították a rovarok DNS-ét, hogy a nőstények sterilek legyenek. Amennyiben egy általuk módosított muslicát egy módosítatlan egyeddel pároztattak, akkor az utódok 99%-a megörökölte a terméketlenséget okozó tulajdonságot. A matematikai model szerint, ha minden négy módosítatlan egyed után egy módosított egyedet elengednének, kéthetente ismétlődően, akkor öt hónap alatt akár a teljes populációt elpusztíthatnák.

Az elmúlt években szinte minden szürettel erjedéssel kapcsolatos témával vagy itt a blogban, agy a Facebookon már foglalkoztam, talán csak a bor színével nem. Terveim szerint a következő bejegyzésben ez kerül sorra…

LEHET-E TETŰ A BORBAN?…

LEHET-E TETŰ A BORBAN?…

A bort számos szempont alapján vizsgálhatjuk, értékelhetjük, de ami legelőször szembetűnik az a színe, minden más tulajdonságát megelőzve.
Mégis kevés figyelmet kap ahhoz képest, hogy ez az első benyomás az első korty előtt, nagyon sok mindent elárul a borról. Újabban számos kutatás összekapcsolja a kóstolást, a mért labor paramétereket és a színjellemzőket….

bővebben

Kapcsolat

Vinnováció Borlabor | Borvizsgálatok a legkorszerűbb technológiával

A minőségi borhoz nagyon fontos a must, az erjedő bor és a kész bor összetevőinek pontos ismerete, mérése. Borvizsgálat, mérés és egyéb szolgáltatások nálunk rendkívül kedvező áron!

 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNK CÍME:

Vinnováció Kft.

9400 Sopron, Dózsa György utca 9.

A helyközi buszpályaudvar mögött a Lackner Kristóf úttal párhuzamos utcában.

Hétfőtől csütörtökig, 8 – 16 óráig várjuk az Önök megbízását.

Telefonszámunk: +36 70 884 8432

Email címünk: info@vinnovacio.eu

8 + 8 =