Sajnálatos módon „belevesztem” a szakirodalomba… Nem kicsit, nagyon, de nagyon…. Meg voltam győződve róla, hogy egy nagy levegővel befejezem a „zeolit saga”-t… Hát, nem… Ahogy „hát” – tal egyesek szerint nem illik mondatot kezdeni, úgy tologatom a történetet én is magam előtt… A harmincas években már elkezdtek a zeolittal a borászatban is foglalkozni és számos felhasználhatóságáról , főként érzékszervi alapon meggyőződve, kísérletezgetni. Sőt az akkori lehetőségekhez képest néhány méréssel is alátámasztottak pár alkalmazást…
2017-ben az év ásványi nyersanyaga a zeolit lett, ezért számos áttekintés, összefoglaló született arról, „mi fán terem” ez az ásvány. A világ zeolit bányászatának 80-85 %-át Kína és Dél-Korea adja, de pl. az USA 75-80 ezer tonnát termel évente, Magyarország kb. 25-30 ezer tonnát. A termelés legnagyobb részét építőkőként használják, jó faraghatósága, porozitása miatt jó hang, hőszigetelő képessége és viszonylag kis térfogatsúlya miatt. Mátyás Ernő geológusnak köszönhetően, aki hatalmas energiát és tudást fektetett bele, az 1970-es évektől a zeolit felhasználása egyre szélesebb körűbb lett Magyarországon. Maradjunk a borászatnál. A bentonit mellett derítőszerként is el kezdték jó eredménnyel használni, adszorpciós és ioncserélő képessége miatt. Előző bejegyzésemben már említettem, a zeolit tulajdonképpen egy molekulaszűrő, ami bizonyos nagyságú molekulákat nem enged át. Így kiválóan alkalmas a kénhidrogén, a kéndioxid, a széndioxid csökkentésére a borban.
Arról is tettem már említést, hogy megállapították, sőt laboratóriumi mérésekkel is alátámasztották, hogy a zeolitok kationadszorpciós képességük révén a borban megkötik a kálium ionokat ezzel akár 30 %-al is csökkentve a káliummennyiségét , s ezzel meggátolva a kálium bitartarát kicsapódásának lehetőségét. Ugyanebben a kísérletben kiderült, hogy a szintetikus zeolitok adszorpciós képessége jóval nagyobb, így mérhetően hatékonyabbak a borkő stabilitásban. Dél-Olaszországi fehér borokkal és természetes zeolitokkal végzett kísérlet nem csak a borkő stabilitásban hozott jól mérhető eredményt, de az illósav csökkentésben is. Laboratóriumi körülmények között közel 50 %-os csökkentést értek el, de sajnálatosan a legutolsó 2010-es publikáció óta újabb kutatást nem sikerült találnom.
Folyamatosan ismételgetem a zeolit molekulaszűrő szerepét, vagyis elsődlegesen az illósav csökkentésben ezt a tulajdonságát kell, lehet felhasználni. A hasznosítható kovaföld telepek legnagyobb része is a vulkáni területekhez kötődik, ezért találtak a riolit tufában a bentonit, perlit, a zeolit mellett a Tokaji hegyvidéken kovaföldet is. A kovaföld szűrők használata a borászatban régóta ismert…. Mi van ha a zeolit többlet tulajdonságait kovaföld szűrőben hasznosítjuk?…..
A második nekifutásban erről bővebben , valamint arról is mit lehet elérni ha a szennyvíztisztításban már régóta használt zeolit szűrővel illós bort szűrünk….
