Az alkoholt az ősi kultúrákban isteni eredetűnek tekintették, egyes italokat halandók nem is fogyaszthattak, kifejezetten áldozati célokra készítették. Az alkohol és a társadalom kapcsolata az évezredek folyamán egyre jobban össze fonódott. Hol támogatták, hol korlátozták fogyasztását, készítését. Mint ahogy szeretett Mátyás királyunk is betiltotta egyes italok készítését, bár nem népegészségügyi szempontok vezérelték, hanem a gabona hiány. Ezzel szemben az angolok egyenesen törvénnyel támogatták az olcsó szeszek előállítását. Ez (is) vezetett az amerikai szesztilalomhoz. A filoxéra után a bortermelés is új erőre kapott egyre nagyobb szeletet hasított ki az alkoholfogyasztásból.
Az alkohol egy gyűjtőnév, az elnevezés az arabból származik, ahol egyszerű vallási tiltással akadályozták meg a túlzott alkoholfogyasztást. A mindennapokban általánossá vált alkohol megnevezést az etil-alkohol, vagy etanol sajátította ki, de jól ismert a metil-alkohol, vagy metanol is. A legtipikusabb természetbeni keletkezése a borélesztő gombák jóvoltából következik be, melyek a szőlőcukrot etanolra és szén-dioxidra bontják, ezzel biztosítva a létezésükhöz szükséges energiát. Innen ered az etanol régi neve, a borszesz is.
Csak kapkodjuk a fejünket, azoknak higgyünk akik azt bizonygatják ” látszólag tudományos alapossággal”, hogy szervezetünkre az alkoholfogyasztás jótékony hatással van,
vagy azoknak akik szerint minden cseppje méreg? Bár a támogatók is a mértéktelen alkoholfogyasztást ellenzik. A túlzott alkoholfogyasztásnak az esetek többségében kínzó fejfájás és igen gazdag tünetegyüttessel kísért másnaposság a vége… Az elnevezésből is adódik a tünetek nem az alkohol fogyasztása közben, hanem jóval később, másnap jelentkeznek. A másnaposság okában nem született tudományos egyetértés, bár az álláspontok abban megegyeznek, van néhány egyidejűleg fennálló alapvető ok.
Nyilvánvaló a tudomány Marquez nézetét nem vette be az alapvetések közé, de talált így is néhányat.
Kezdjük talán a dehidrációval az alapokok közül… Az etanol fokozza a vizelettermelést ennek eredménye a szervezet kiszáradása, a másnapi fejfájás, szájszárazság. Ugyan ezeket a tüneteket megakadályozni nem tudjuk, de ha lefekvés előtt nagy mennyiségű vizet iszunk, illetve az alkoholfogyasztás közben bőségesen fogyasztunk alkoholmentes italokat a hatásukat mérsékelni tudjuk. A másik jelentős ok az acetaldehid a tulajdonképpeni főgonosz….
Az etanol a vérárammal az agyba is eljut, mondhatjuk ez az alkoholfogyasztás kellemes oldala, hiszen a szervezet ellazul, a gátlások oldódnak. A májba került etanolt azonban az alkohol-dehidrogenáz enzim acetaldehidre bontja, ami az acetaldehid-dehidrogenáz enzimek hatására ecetsavvá alakul át. De persze mielőtt ecetsavvá alakulna az erősen mérgező acetaldehid kiváltja a másnaposság összes jellemző tünetét, mint a fejfájást, émelygést, hányást….. Jelentős ok még a NAD+ „elfogyasztása”…
Az alkohol és az acetaldehid lebontása során NAD+ használódik fel. A NAD+ a sejtek működéséhez elengedhetetlen ahhoz, hogy a vízből, piruvátból és oxigénből energia fejlődjön. Ha túl sok NAD+ használódik fel az alkohol lebontásához, a piruvát felhalmozódik a sejtekben amely egyrészt tejsavvá alakulva fokozza a vér savavasságát ezzel károsítva a vesét is, másrészt a glükoz szabályozás elégtelensége miatt leesik a vércukorszint… Sajnálatosan az alkohol lebontásából keletkező acetaldehid olyan helyeken is kötődik a sejtekhez ahová egyébként nem kötődne. Ilyen a glutation nevű fehérje, ami ezáltal nem tudja ellátni a feladatait. De ha az acetaldehid DNS-hez kötődik ez jelentősen károsítja az örökítő anyagot….
S mivel minden, mindennel összefügg, legalábbis ez a bor életében így van, nem árt figyelemmel kísérnünk mi van a borunkban…. Annak ellenére, hogy nyilvánvaló, a kén inkább a barátunk mint az ellenségünk, s főgonosz az acetaldehid…..
