NEM EZ AZ ELSŐ, NEM IS EZ LESZ AZ UTOLSÓ… klímaváltozás ma már napi valóság…

2022. május 7.

Azt már többször leírtam, hogy mindenolvasó vagyok, s így esett, hogy beleolvastam egy doktori értekezésbe, amelynek a címe: A klímaváltozás hatása a szőlészetre és a borászatra. Azt mondják a modern tudomány eredményeinek megértéséhez már olyan magas intelligencia szükséges, hogy már azok sem rendelkeznek vele, akik művelik. Szerényen megjegyzem, bár egyeseknek dicsekvésnek tűnhet, de a népesség kevesebb mint 1%-ába tartozom az IQ-mat illetően, így a különféle modellek, mutatószámok, elméletek halmazából talán sikerült kihámoznom a lényeget. Ráadásként néhány más forrás felhasználásával megpróbálom közérthető formában leírni, mire is számíthatunk a jövőben, mivel kell számolnunk a jelenben.

Sokan azt mondják az utolsó órában vagyunk a cselekvéshez, ha nekik van igazuk akkor inkább késésben vagyunk, hisz egyelőre a modell gyártásnál tartunk, igen kevés konkrét, működő program létezik. Talán némi bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt évszázadok folyamán már több jelentős klíma sokk is érte a Európát, a természet mégis képes volt a megújulásra. ( Bár akkoriban az ember nem állt a megújulás útjában…) Ennek köszönhetjük a rómaiak angliai, hollandiai, de pannóniai szőlőtelepítését is, hiszen a Kr.e. I. és a Kr.u. IV. század között a Kárpát medencében a mai olaszországiéhoz hasonló időjárás uralkodott. A VI. század ismét szélsőséges időjárást hozott, visszaesett a szőlőtermesztés, de a IX.- XIV. század között ismét a Baltikumig terjedtek az ültetvények határai. A XIV. század elején kezdődött, a XIX. századig tartó “kis jégkorszak” a mélypontját 1595-1602 között érte el, a szőlőtermelés súlypontja áttevődött Dél-Európába. A Climate of the Past folyóiratban jelent meg egy 660 évet felölelő tanulmány a szőlő szüreti időszakáról, a francia Beuane város 1364-től vezetett adataira támaszkodva. Az adatok alapján 15 évenként voltak extrém időjárási viszonyok egészen 1719-ig, 1720 és 2002 között pedig 56 évenként. Kiemelkedett az 1540.évi esztendő amikor a Rajna vidéken mazsolává aszalódtak a nyár végére a szőlőszemek. 2003-tól ugyan voltak kiemelhető évek, de összeségében a szüret időpontja évről évre korábbra tevődött.

A melegedés a XX. század elejétől 0,6-0,9 Celsius fok átlaghőmérséklet emelkedést eredményezett. Az elmúlt 200 évben a légkörben a CO2 mennyisége mintegy 30 %-al nőtt. Csökkent a csapadékos napok száma, viszont megnőtt a csapadékintenzitás. Egyre hosszabb csapadék mentes időszakok voltak, s egyre több aszályos időszak. A rügyek hamarébb fakadnak, a termés hamarébb beérik, a must cukortartalma literenként 20-30 grammal is növekedett, a sav tartalom pedig 2-3 ezrelékkel csökkent az elmúlt években. A szárazság és az erős UV sugárzás hatására a szőlő termésében nem tipikus keseredést előidéző anyagok alakulnak ki. 30 Celsius fok felett a fotoszintézis lelassul. A vízstressz hátrányos a tőkék szárazanyag termelésére, de a termés mennyiségére és minőségére is. Megmutatkozhat a tőkék szénhidrát-tartalékaiban és a következő év termésében is. Olaszországban csepegtető öntözéssel próbálták a vízpótlást megoldani, de ez azzal járt, hogy az egyébként mélyre törekvő gyökérzet a felszín közelében fejlődött. Kutatások bizonyították, hogy a 20 évnél régebbi telepítések a mélyebbre érő gyökérzetüknek köszönhetően, jobban átvészelték az aszályt. A hideg télnek a legalább két héten keresztül -15 Celsius fok alatti hőmérsékletűeket nevezik. Mivel ilyen az utóbbi időkben nem volt, a kártevők is a felszín közelében teleltek át, nem kellett mélyebbre fúrniuk magukat, s nem csökkent, hanem nőtt a számuk. Sőt délebbről újabb fajok csatlakoztak hozzájuk, amelyek eddig ismeretlenek voltak errefelé. Az igaz, hogy a több napfény és a hő hatására magasabb alkoholtartalmú, színanyagban gazdagabb vörösborok készíthetők, de ezzel szemben megnő a veszélye, hogy egyes fehérbor szőlőfajták magas alkoholtartalmú, savban, illat- és zamatanyagban szegényebb, jellegtelen borokat eredményeznek. A tengerszint feletti magasság emelkedésével is változnak a hő és fényviszonyok, 100 méterenként 1 mustfokot is jelenthet. Magyarországon jelenleg 300 méter körüli a szőlőtermesztés határa, amelyet a jövőben valószínűleg újra kell gondolni.

A klímapolitikai Intézet kutatásai szerint a világ jelenlegi legkiválóbb borvidékeinek területe akár 25-70 %-al is csökkenhet 2050-re. A fenti ábrán piros színnel jelölt területek aszályossá válnak, komoly gondot okozva számos borvidéknek, míg újabb területek alkalmassá válnak szőlőtermesztésre. De komoly gondokkal néznek szembe az Európán kívüli szőlőterületek is. A Napa völgy (Kalifornia), Walla Walla (Washington Állam), Barossa (Dél-Ausztrália) Stellenbosch környéki térségek (Dél-Afrikai Köztársaság). Chilében megkezdődtek a jelentősebb telepítések a Tűzföld irányába. Az Egyesült Államokban locsolják az ültetvényeket, míg Chilében ezt már abbahagyták a kontrol táblák eredményei miatt. Fentebb már említettem, hogy az öntözés miatt a szőlő gyökérzete nem törekszik mélyebbre. Ellenben ha a gyökérzet egyre mélyebbre hatol a talajba, a víz után kutatva, több ásványi anyagot vesz fel, amely később a bogyókban koncentrálódik. Ugyan az öntözés elhagyásával a szőlő bogyók mérete kisebb lesz, de a belőle készült bor magasabb extrakt tartalmú, jobb egyensúlyú, komplexebb lesz. Ahogy általában lenni szokott, ahol vesztesek vannak, ott vannak nyertesek is. Angliában a XII. században már volt virágzó bortermelés, s most újra kezd fellendülni. Jelentős francia borászatok vásároltak területeket Kentben, s az angol pezsgő is már közel száz tétellel szerepel a pezsgők világbajnokságán. Sőt a Hattingley borászat 2011-es Blancs de Blancs pezsgője a franciákat megelőzve nyerte el a világbajnoki címet. Az északi országok egyre inkább a Rajna vidékhez hasonló adottságokkal rendelkeznek. A világ legészakibb borászata Norvégiában található, s mi sem természetesebb, egy magyar borász Barna Zsuzsanna a tulajdonosa.

S akkor nézzünk egy kicsit körül Magyarországon. A szakértők szerint a klímaváltozás az Egri borvidéket érinti leghamarabb, melynek jelei már ma is tapasztalhatóak. Mivel a borvidék a magyar szőlőterületek északi határán terül el, az időjárás hűvösebb volt, a napsütéses órák száma kevesebb volt, mint Villányban, vagy Szekszárdon. Ma viszont már egyre jobban beérik a Cabernet Sauvignon és számos más vörös fajta is, a színek élénkebbek lettek, az alkohol tartalom magasabb lett. Ellenben az Irsai Olivér, a Muskotály, a Pinot Noir, Néró, a Kékoportó, de az Olaszrizling is több figyelmet igényel. A szőlőt már védeni kell a nagy melegtől, amit a metszéssel, a hajtások visszavágásánál lehet elérni, de ügyelni kell arra, hogy maradjon a fürtöket takaró levél. (Franciaországban mésztartalmú permetező szerekkel kísérleteznek a fürtök perzseléstől való megvédésére.) Lehetőleg csökkenteni kell a felesleges párologtató felületeket. De rövidesen eljön az idő, hogy más fajtákban is gondolkodjanak a borászok, hisz egyre inkább a magasabb alkoholtartalmú, aszúsodásra hajlamos borok fognak dominálni, a terméscsökkentés, a szüreti időpont megválasztás ellenére. Hiszen a szőlő lesz ami jelentősebben változik. A fogyasztási szokásokat is már most terelgetni kell az új módi felé…

A több széndioxid és több napsütés erőteljesebb szőlőfejlődést eredményez, amiből a növény több cukrot fog előállítani. A németországi geisenheimi Főiskola kutatói vizsgálataikhoz létre hoztak a szabad ég alatt egy olyan speciális készülékkel körbevont kisebb területet, amin belül minden körülmény ugyanaz mint kívül, kivéve a széndioxid szintet, ami nézetük szerint a 30 év múlva lévő szintnek felel meg. A magasabb hozam és cukorszint mellett több lett a szőlőmoly kártevőkből és egyéb rovarokból is. A klímaváltozás hozadéka a Scaphoideus titanus kabóca faj feltűnése is, melynek közvetlen károsítása nem jelentős, viszont súlyos károkat okoz a szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazma terjesztésével. A fertőzés igen gyorsan terjed a védekezés egyetlen eszköze a fertőzött tőkék kivágása, az átvitelért felelős kabóca kiirtása.

Középtávon a kékfrankos nincs veszélyben a klímaváltozástól. Ennek ellenére tapasztalhatóak a változások, leginkább a szüret időpontjában, a tenyészidő lerövidülésében. Hagyományosan a szüret kezdete valamely jeles naphoz kötődött. Kőszegen október 21.-én Orsolya napján, Sopronban, Tokaj Hegyalján október 28.-án Simon Júda napján kezdődött. Manapság már az augusztus 20.-i kezdet is gyakori. Várhatóan Nagy Boldogasszony napja lesz az általános… A Soproni borvidéken is megnő a fitotechnikai munkák jelentősége, annak ellenére, hogy a szőlő is képes a párologtatás csökkentésére a levelek fonák oldali légréseinek összehúzásával. Az idősebb ültetvények gyökérzete akár 10m mélységig leérhet, de a fiatalabb ültetvények fokozott törődést igényelnek. Fontos ezért a hajtásválogatás, tetejezés, a hónaljhajtások időbeli visszacsípése. A levelezés, fürtritkítás segítségével csökkenthető a tőkék párologtató felülete, megváltoztatva a lombozat fényviszonyait, hőmérsékletét, ezzel a fürtök fényellátását is. A klímaváltozás ellen nincs vakcina, a borászoknak maguknak kell megtalálni az ellenszert. A klímaváltozásnak csak a hatását tudjuk mérsékelni, a megállítását már lekéstük…

Három uralkodó modell nem ugyanazt vizionálja a jövőt illetően: az ALADIN egy komoly szélsőséges szubtrópusi időjárást becsül, nyári aszályokkal, hőhullámokkal, a RACMO egy kiegyensúlyozottabb, kevésbé meleg nyarakat hozó mediterrán klímát, a RegCM egy szolid csapadéknövekedéssel járó kiegyenlítettebb, szinte óceáni klímát jelez előre… De azt gondolom 2050-ben mindenre fény derül… Addig pedig tesszük a dolgunk legjobb tudásunk szerint, mert a jó szőlőből lehet rossz bort készíteni, de a rosszból jó bort nem….

TAPPO COLMATORE PER BOTTI….          töltősapka, légzsilip, vagy ahogy tetszik…

TAPPO COLMATORE PER BOTTI…. töltősapka, légzsilip, vagy ahogy tetszik…

Tappo colmatore, töltősapka, légzsilip magyarul. Szinte egyetlen toszkánai pincéből sem hiányzik. Segít, hogy ne kelljen a hordót, tartályt feleslegesen nyitogatni, automatikusam utántölti a bort apadás esetén, illetve teret enged tágulásakor. Van literes, félliteres, üvegből is, műanyagból is. Amellett, hogy védi a bort az oxidációtól, egyben a pincék dísze is, ides-tova 500 éve..

bővebben
EGY POHÁR VÖRÖSBOR KONDITEREM HELYETT, avagy miért csökkentsük a borok alkoholtartalmát…

EGY POHÁR VÖRÖSBOR KONDITEREM HELYETT, avagy miért csökkentsük a borok alkoholtartalmát…

Amig korábban a borok alkohol tartalmának csökkentését meglehetősen szűk határok közé szorították, ma a szabályozás egyre megengedőbbé vált. Kezdetben csak a piaci elvárások, a fogyasztói szokások kényszerítették rá a borászokat az új módszerekre, ma a klímaváltozás a legfőbb mumus. De a cél változatlan: a bor egyéb összetevőiből lehetőleg ne, vagy a legkevesebbet veszítse a beavatkozással.

bővebben

Kapcsolat

Vinnováció Borlabor | Borvizsgálatok a legkorszerűbb technológiával

A minőségi borhoz nagyon fontos a must, az erjedő bor és a kész bor összetevőinek pontos ismerete, mérése. Borvizsgálat, mérés és egyéb szolgáltatások nálunk rendkívül kedvező áron!

 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁNK CÍME:

Vinnováció Kft.

9400 Sopron, Dózsa György utca 9.

A helyközi buszpályaudvar mögött a Lackner Kristóf úttal párhuzamos utcában.

Hétfőtől péntekig, 9-15 óráig várjuk az Önök megbízását.

Telefonszámunk: +36 70 884 8432

Email címünk: info@vinnovacio.eu

1 + 8 =