Mi a zeolit?
Nem tartozom azok közé, akik mindig a múltbéli dolgokkal hozakodnak elő, de a hasonlatok, vagy szemléletesség kedvéért néha példálódzok visszatekintve… Vagy negyven éve, sőt talán régebben, igen menő dolog volt a számológépes, rádiós kvarcóra. Sokkal menőbb a mai top okosóráknál, pedig sem óraként, sem számológépként, sem rádióként nem lehetett használni igazán. Így vagyok én azokkal a dolgokkal is amik „mindenre” jók. Évekkel ezelőtt a vízcsapból is az folyt, hogy a zeolit méregtelenít, szagtalanít, javítja a talaj vízmegtartó képességét, szűri az ivóvizet, tisztítja a szennyvizet, sőt ha helyette fogyasztjuk a nem kívánt terhesség is megakadályozható vele…
Na de mi is az a zeolit? Már csak az örök élet és a minden nap ingyen sört oszt ígérete hiányzik a csodakőséghez… A zeolit tulajdonképpen egy ásványcsoport gyűjtőneve, alumínium szilikát leegyszerűsítve. A svéd Alex Cronstedtnek (1722-1765) köszönheti nevét, aki a görög zein, forr és a lithosz, kő szavakból alkotta, mert a zeolit hevítés hatására olybá tűnik mintha forrna… Megtalálható a természetben, ahol több mint 40 fajtáját azonosították. A legtisztább előfordulása Kubában, Ausztráliában, Szlovákiában, Svédországban található. Magyarországon az 1980-as években kezdődtek a zeolit előfordulások földtani és felhasználhatósági kutatásai. 1989-ig 10 lelőhelyet tártak fel, az ásványvagyon elérte a 30 millió tonnát, de a meglévő teljes mennyiséget úgy 90-100 millió tonnára becsülik. Zeolitot találtak Zalahaláp, Badacsony térségében is, de Dunabogdányban, valamint a Tokaji hegységben több helyen bányásszák, bányászható lenne…. Rátka határában 35-60% zeolit tartalmú és 20-25% vele rokon modernit tartalmat tártak fel. Nemti község területén találtak jó minőségű nyersanyagot, amelynek aktív zeolit tartalma 45-55%.
Na de nem csak a természetben található, hanem mesterségesen is előállítják, hasonló módon mint a természet, lúg alumíniumoxid és szilicium-dioxid hevítésével. Ezt a természetben a lúgos talajvíz végzi a vulkáni kőzetekben és üledékeiben. A legnagyobb gyártó Kína. Ők is fejlesztették ki, s a tulajdonságai megegyeznek a természetes zeolitokkal. A z élelmiszer és gyógyszeriparban a természetben találhatóval megegyezően felhasználható…
Az elmúlt években különböző kiszerelésben használták a szervezet méregtelenítésére, szájon át fogyasztva. Használták, használják a dohos szag megszüntetésére, de páraszívó képessége miatt a penészedés megelőzésére, a cipők, a hamutálak kellemetlen szagának eltüntetésére, kellemetlen szagok csökkentésére az állattartásban. A talaj nedvességtartalmának megtartására, növelésére a mezőgazdaságban, gyümölcsök frissességének megőrzésére, víz és szennyvíz tisztításra, színező anyagok szűrésére, macskaalomnak, de máig a legnagyobb felhasználó az olajipar…
Akkor itt az ideje, hogy megválaszoljuk melyik az a tulajdonsága a zeolitnak, ami ilyen sokrétű hasznosítást tesz lehetővé…. A zeolitok aluminium és szilicium atomjai a csúcsúkon ülnek és ezeket oxigénatomok kapcsolják össze üregeket alkotva. A zeolitok tehát mikropórusos ásványok, azzal a többlettel, hogy pl. a zeolit nátrium ionjai nem kötődnek be a rácsba, hanem szabadon mozognak. Ezért a mosószerekhez a sokkal zöldebb zeolitot adják, ami csökkenti a lúgosságot ezáltal a mosószer ruhakímélőbb lesz. Vagy a víz kalcium tartalmának megkötésével a víz lágyabb lesz. Azt is mondhatjuk, hogy a zeolitok molekulaszűrök, amelyen a kisebbek áthaladnak, a nagyobb molekulákat pedig magukba szívják. Emiatt alkalmazzák víztisztítási célokra, sőt a nukleonokat is elnyeli, ezért a rádióaktivitás csökkentésére is alkalmas. A zeolitok igen fontos szerepet játszanak a kőolaj finomításban molekulaszűrőként azzal, hogy ki tudják szűrni az egyenes láncú molekulákat amelyek csökkentenék a benzin oktánszámát. Hiszen a zeolit az egyenesláncú szénhidrogéneket átengedi, valamint a kisebb molekulákat, viszont az elágazó láncú szénhidrogéneket, mint a benzol, a nagyobb molekulákat már nem. A zeolit módosításával változhat a „szita” mérete, vagyis az, hogy mekkora molekula nem mehet már át rajta. Azon kívül, hogy a molekularács hatalmas felület is egyben, ami növelhető és csökkenthető is, negatív töltésű, amelyhez lazán csatlakoznak különböző pozitív töltésű ionok, mint a már említett nátrium is. Ez tovább bővíti a felhasználhatóság körét, hiszen ezek az ionok más ionra cserélhetőek.
Talán a legfontosabb a végére: A zeolit a legtöbb esetben „újrahasznosítható”, egyszerű szellőztetéssel, mosással, hevítéssel, szárítással, a korábbi alkalmazástól függően.
Ennyit szántam bevezetőként a következő bejegyzésben a zeolit borászati alkalmazhatóságáról próbálok részletesen megosztani gondolatokat, eredményeket. Az elméleti háttér megvilágításával, s az eddigi gyakorlati eredmények közreadásával szeretném bevonni az érdeklődőket a legalkalmasabb technológia kidolgozásába.
Következik a Bor, illat(szag), illó, zeolit, s újra csak bor…
